Minden hónap első szombatját megelőző péntek 18:00 órától első szombat 17:00 óráig tart a Szentségimádás a templomban, amelyhez szabadon lehet csatlakozni bármikor. 17:00 órától rózsafüzér és szentmise vagy igeliturgia.
Szentségimádás továbbá minden pénteken 18:00 – 19:00.
Rózsafüzér imádság pedig minden hónap 13-án.
Gyakorlati útmutató a rózsafüzér imádsághoz a Pesti Ferencesek oldalán.
„Ami Istenből látható, elég nekem ahhoz, hogy higgyem azt is, ami benne láthatatlan!”
(Aquinói Szent Tamás)
Honnan is ered a rózsafüzér?
Maga a rózsafüzér imádság a kereszténység első századából ered. Kezdetben remeték imádkozták a 150 zsoltárt, s a nép velük imádkozott.
Később a zsoltárokat 150 üdvözlet /Üdvözlégy/ váltotta fel. A szent olvasó mai formájában Szent Domonkos nevéhez fűződik.
A liturgia szerint a rózsafüzér olyan imaájtatosság, amelyben Isten imádása mellett a Szűzanyát megkülönböztetett módon tiszteljük.
Miközben a legkiválóbb imádságokat mondjuk, az Úr Jézus és a Boldogságos Szűz Mária életének titkairól elmélkedünk.
Regina Rosarii
Egyházunkban, október 7. Rózsafüzér Királynője (Regina Rosarii), az „Olvasós Boldogasszony” emléknapja: hálaünnep Mária közbenjárásáért, Isten segítségéért.
Kép: Bartolomé Esteban Murillo: Rózsafüzér Királynője (1650- 1655)
Lepantói győzelem
A törökök feletti Lepantónál aratott győzelem (1571. október 7.) után Szent V. Piusz pápa, aki domonkos szerzetes volt, az Ég iránti hálából az évfordulóra elrendelte a Győzelmes Miasszonyunk ünnepét (Festum B. M. V. de victoria), és a loretói litániába bevezette a „keresztények segítsége” megszólítást. A diadalt az egész keresztény világ a rózsafüzér imádkozásának és a Szűzanya segítségének tulajdonította. Maga a pápa is a rózsafüzért imádkozta az ütközet ideje alatt, s közben látomása volt a győzelemről.
Kép: Veronese: A lepantói csata (1572 körül)
Szent II. János Pál Pápa így ír a rózsafüzérről:
„Mi is a rózsafüzér? Az evangélium esszenciája. Újra és újra Krisztus életének legfontosabb eseményeihez vezet minket. Azt mondhatnánk: a rózsafüzéren keresztül belélegezzük Krisztus misztériumát. A rózsafüzér a szemlélődés kiváltságos ösvénye, nem más, mint Mária útja. Létezik-e, aki jobban ismeri és jobban szereti Krisztust Máriánál?”
(II. János Pál pápa beszédéből, melyet a pompeji Rózsafüzér Királynője-szentélyben mondott 2003 októberében)
Koszorú a Szűzanyának
A rózsafüzér a 15. században nyerte el mai formáját, imádkozását a domonkosok népszerűsítették. A hagyomány szerint a rózsafüzér neve onnan ered, hogy az első rózsafüzéreket Szent Domonkos összepréselt rózsaszirmokból készítette: „koszorút font” a Szűzanya számára.
Kép: Guianantonio Guardi: A Szűz és a Gyermek Szent Domonkossalés Limai Szent Rózával
A rózsafüzérről, mint lélekmentő eszközről a Fatimai Szűzanya utolsó, október 13-i megjelenése alkalmával így nyilatkozik:
„A Rózsafüzér Királynője vagyok. Továbbra is imádkozzátok a rózsafüzért. Ne bántsátok meg többé Istent! Imádkozzatok, sokat imádkozzatok, és hozzatok áldozatot a bűnösökért, mert sok lélek elveszik!”
Egyszer valakitől olvastam, hogy a rózsafüzért imádkozni, annyi mint Mária kezét fogni, és együtt járni vele. Ez nagyon megérintett. Azonban megsejteni csak most kezdem, így, lassan 2-3 év után, mióta kisebb-nagyobb kihagyásokkal, de az én életem részévé is vált a rózsafüzér.
Horváth Gergely
Az oldal utolsó módosításának dátuma: