Templomunk új, de a kegyhely az egyik legrégebbi Fatimai zarándokhely Magyarországon. Története a II. világháborúra nyúlik vissza, ahol Novák József, a későbbi Újtelepi lelkész orosz fogságba kerül, itt fogadalmat tesz, ha hazajut a Fatimai Szűzanya tiszteletét fogja szolgálni. Fogadalmát 1957-ben tudja teljesíteni Újtelepi lelkészként, szobrokat kér Fatimából. A kegyszobrok jelentőségét az adja, hogy 1957 sötét politikai viszonyai közepette igazi zarándokhellyé tették kápolnánkat. A szobrok megérkezése országos visszhangra talál, hiszen a levert forradalom után ez a reményt csillantja fel. Fatima üzenete nem kedvezett az akkori kommunista hatalomnak, hiszen Oroszország megtéréséért kért imát, valamint véres egyházüldözésről jövendölt, ezt a zarándokok pontosan tudták.
A kis városszéli kápolna zarándokhellyé vált az egész ország számára. Novák József atya ekkor, 1958-ban templomot épít, amit a hatalom bezárat (át kellett alakítani lakóházzá), majd a lelkészt elhelyezik. A templomépítés gondolata 42 éven keresztül él, és 2000-ben megvalósul. Az elhelyezett lelkész „lelki templomot épít”, imamozgalmat alapít, amit elnevez „Közép-európai imatábornak”, ennek az egész országot behálózó mozgalomnak nagy szerepe van templomunk felépülésében, egyszerre jelenti az imahátteret, de az adakozókat is.
Az ország minden részéből érkeztek ide zarándokok, rendszeresen. A sok imádság, és imameghallgatás bizonyítékai a hálatáblák. A szobrok elhelyezése Marosi Gábor tervei alapján történtek, a seccó és a kövek a Fatimai tájat idézik. A három látnok közül Ferencet és Jácintát II. János Pál Pápa boldoggá avatta.
Az oldal utolsó módosításának dátuma: