A templom részei

A templom jellemző adatai

  • A földszinti templomhajó a kiegészítő helységekkel 580 m2, 300 ülő és 350 állóhellyel
  • I. karzatszint 280 m2, két hitoktató és egy nagyméretű közösségi teremmel
  • II. karzatszint 100 m2, közösségi teremmel
  • A templom összes hasznos alapterülete 1240 m2
  • A templom összes együttes befogadó képessége mintegy 1000-1200 fő

Fatimai szoborcsoport (a főbejárat mellett)

Ezek a cédrus fából készült szobrok 1957-ben érkeztek kis kápolnánkba. A szobrok előtt megtalálható Novák József atya hála táblája is: „HAZA HOZOTT” felirattal.

A kegyszobrok jelentőségét az adja, hogy 1957 sötét politikai viszonyai közepette igazi zarándokhellyé tették kápolnánkat. Az ország minden részéből érkeztek ide zarándokok, rendszeresen. A sok imádság, és imameghallgatás bizonyítékai a hálatáblák. A szobrok elhelyezése Marosi Gábor tervei alapján történtek, a seccó és a kövek a Fatimai tájat idézik. A három látnok közül Ferencet és Jácintát II. János Pál Pápa boldoggá avatta.

 A templom oltára fölötti secco

A 65 m2-es képet Kecskés András és Füzesi Tibor festette, Farkas Attila atya és Egyházközségünk ötletei alapján. A kép középpontját a feltámadt Jézus Krisztus alakja uralja, hozzá jöttünk, Ő fogad minket templomában, őhozzá akar Mária elvezetni minden embert. Krisztus alakja köré rendeződik Fatima üzenete és teológiája a következőképpen:

Jobbra középen Mária alakja látható, amint imádkozik. (a Fatimai jelenés és üzenet az imádság fontosságára hívja föl a figyelmet, különösképp a bűnösök megtéréséért felajánlott imára) Mária egyedül imádkozik, aki akar, csatlakozhat hozzá, hív hogy vele imádkozzunk.

Mária alatt, lent azoknak a csoportja látható, akik Istennel a szívükben élnek, a békére, szeretetre törekvő emberek. Elsősorban őket szeretné megszólítani a Fatimai üzenet.

A másik oldalon az Isten nélküli világ látható, ahol a szenvedélyek uralkodnak, a kapzsiság, az irigység, az önzés, hatalomvágy, erőszak, melyek elpusztítják a világot. Ha értük imádkozunk, a világ megmentéséért dolgozunk. Mária imádkozni és böjtölni hív a bűnösök megtéréséért.

Fent jobb oldalon a Szentlélek galambja látható. A Szentlélek hív a jóra, megszólít minket, de törődik a bűnökben élőkkel is.

Fent baloldalon Mihály arkangyal látható karddal. Ő az ítélet angyala, alakja jelzi, hogy életünknek tétje van, a cselekedetekről számot kell adni, aki nem tart bűnbánatot, annak vállalnia kell bűnei következményét.

A seccót függőleges sávok osztják, középen sárga sáv. Ezek a sávok szimbolizálják a nyitott világot, azt hogy Isten világa összeér a mi világunkkal, közel van, s elérhető Isten. A lenti alak már beleér a középső sávba, ez a remény jele, a bűnös megtérhet.

A torony tetején a nagy Mária szobor

Templomunk külső megjelenése fontos üzenettel bír, ami több szimbólumrendszerben is értelmezhető:

A torony, ami hullámos tetőszerkezetből tör a magasba, felmutatja Máriát a világnak, mint a jövő emberét, a megváltott embert, aki igent mond Isten szavára és ezzel eszköze lesz az új világ megszületésének.

A koronában elhelyezett szobor Mária jelentőségét hangsúlyozza, aki a világ királynője, és akinek Szent István király az országot felajánlotta. Így Mária védelmezője, közbenjárója lett népünknek és országunknak, ezt fejezi ki a tető kék héjazata, mely a Szűzanya palástjaként öleli körül a templomot. A fenti szobor kicsinyített változata a templom kápolnájában megtekinthető.

A síklapokkal határolt torony határozottan tör ki a nagy hullámokkal ívelt tetőből, így jelenti a biztos pontot a „viharos tengeren”, ami az elmúlt ezer évet szimbolizálja, de jelenti bizonytalan és gyorsan változó világunkat is. Mint világítótorony a tengeren, jelzi az irányt, amihez képest tájékozódni lehet.

A torony az altemplomból (ami temetkezési hely is) tör a magasba, világokat köt össze, mint Jákob lajtorjája, és figyelmeztet: „nem vagyunk egyedül, Isten belépett a világba, lehetőségünk van rátalálni, bízhatunk benne.” A torony, a leásott „rúd”, ősi emberi szimbólum. A rendezett világot jelenti, ami körülötte jön létre. Jelenti a középpontot, mely köré lehet rendeződni, összegyűlni. Közösséggé lenni, egy asztal köré telepedni ez mindnyájunk vágya, ez az új világ igazi szimbóluma, ahol nem idegenként és ellenségként élünk egymás mellett, hanem testvérként.

Templomunk valóban egy új lakónegyed középpontjában épült, körülötte helyezkednek el az új házak, sok-sok család új otthona, akik idejöttek, és új közösséget alapítanak, új életet kezdenek. Ezt szeretnénk szolgálni a plébánia közösségünk által, áttörve minden előítéletet.

Mária ez az egyszerű fiatal lány igent mondott az Isten szavára, és ezzel a világtörténelem legnagyobb eseménye indult el 2000 évvel ezelőtt. Ez ma is folytatódik, fontos a mi igenünk minden jóra. Nemcsak a tehetetlen, szürke tömeg részei vagyunk, hanem alakítói a világnak, és ezért felelősek érte.

A szobor 6,5 méter magas, bronz és réz aranyozva. Meszlényi János Munkácsi díjas szobrászművész alkotása.

Szentély

 Zöld márványból készült az a három fontos elem, ami a katolikus templom elengedhetetlen része: oltár (áldozat helye), az ambó (az igehirdetés helye), a tabernákulum (az oltáriszentség őrzésének a helye). Az oltár (2,5 tonna) fix felszentelt oltár, Szent László és Szent Imre ereklyéivel. A tervezőt Fatima ihlette, ahol Mária egy törpe tölgy koronáján jelent meg. A zöld márvány a tölgyet idézi, a három carrarai lap pedig a felhőt.

A berendezési tárgyak tölgyfából készültek, és botticino márványon állnak, ez borítja a templom egész padlózatát. A padok, melyek vörösfenyőből készültek, 350 főnek nyújtanak ülőhelyet. Az egész templomtér alatt padlófűtés van, mely télen is kellemes hőmérsékletet biztosít.

Ólomüvegablakok

A szentély két körablaka a keresztséget és az Eukarisztiát szimbolizálja, ahogy a keresztény ember életében e két szentség nyitja meg a kegyelem forrását, úgy ezeken az ablakokon árad a fény a szentélybe. Fő gondolat a vörössel ábrázolt Hostia és keresztvíz, az Eukarisztiában Jézus áldozata lesz jelenvalóvá, míg a keresztségben életáldozatra hív minket. Perlaki István alkotásai.

Altemplom

Temetkezési hely. Szabályos nyolcszög alaprajzú, középpontja egybeesik a torony középpontjával. Nyolc oszlopon áll a 41 m-es torony. Ezek az oszlopok összekötik szimbolikusan az eget és a földet, különleges hangulatot kölcsönözve az altemplomnak. Az urnahelyek kialakítása, (márványtáblák fa keretben) Marosi Gábor tervei alapján készültek. Az oltár lapja gránit, a tabernákulum ajtaja cseresznyefából készült, fölötte a feszület Meszlényi János alkotása. Érdekes a lejárat világítása, ahová üvegszálakon érkezik a fény, a csillagos égboltot idézve.

Szent István kápolna

A kápolna a templom elődjének a nevét viseli, színes üvegablakai a régi kápolnából lettek áthelyezve (több helységben is látunk ilyen ablakokat), oltára tölgyfából készült. Itt található a torony tetején álló szobor kicsinyített mása, valamint egy rézlemezből domborított korpusz, ami Meszlényi János alkotása.
Az ablakok szentjei: Szent Anna, Szent Erzsébet, Szent István, Szent Imre, Szent Margit, Kapisztrán Szent János. Más termekben: Szent X. Pius, Szent Cecília, és a négy evangélista.

Egyéb terek

Két karzat található a templomtérben, az alsó három oldalról öleli körül a belső teret, itt található az orgona, ami egy nagylelkű adakozó ajándéka. A karzatokról összesen négy terem nyílik, amik a közösségi élet terei.

Harangok

A 41 méter magas toronyban három harang lakik. Két harangot a régi kápolna harangtornyából hoztunk át 90 kg és 150 kg, a délidőben megszólaló harang 350 kg, 2000-ben öntötte Gombos Lajos Őrbottyánban.

Kopjafás keresztút

Hét fafaragó munkája. A 14 oszlopon megtalálhatók szinte az egész Kárpát-medence kopjafa motívumai, melyek a magyarságot szimbolizálják, így jelképesen a magyarság, királynője köré gyűlik, hiszen a keresztút a templom körül van kialakítva. A stáció képek Bobály Attila alkotásai bronzból.

Az oldal utolsó módosításának dátuma: